Jeremiás
8. fejezet
A legnagyobb gyalázat: pusztulás és száműzetés jön a népre Istentől való elszakadásáért
1 Abban az időben – azt mondja az Úr – kihányják majd Júda királyainak csontjait és az ő fejedelmeinek csontjait, a papok csontjait és a próféták csontjait és Jeruzsálem lakosainak csontjait az ő sírjaikból. 3Móz 26,30
2 És kiterítik azokat a napra és a holdra és az égnek minden serege elé, amelyeket szerettek, és amelyeknek szolgáltak, és amelyek után jártak, és amelyeket kerestek, és amelyek előtt leborultak. Nem szedetnek össze, el sem temettetnek, ganéjjá lesznek a föld színén.
3 És inkább választja a halált, mint az életet az egész maradék, mindazok, akik megmaradtak a gonosz nemzetségből, mindazokon a helyeken, ahol megmaradtak, ahová kiűztem őket – azt mondja a Seregek Ura. Jel 9,6
4 Ezt is mondjad nékik: Így szól az Úr: Úgy esnek-é el, hogy fel nem kelhetnek? Ha elfordulnak, nem fordulhatnak-é vissza? Ez 33,11
5 Miért fordult el ez a nép, Jeruzsálem népe, örök elfordulással? A csalárdságnak adták magukat, visszafordulni nem akarnak.
6 Figyeltem és hallottam: nem igazán beszélnek, senki sincs, aki megbánja az ő gonoszságát, ezt mondván: Mit cselekedtem? Mindnyájan az ő futópályájukra térnek, mint a harcra rohanó ló. Jer 18,11.12
7 Még az eszterág* is tudja a maga rendelt idejét az égben, és a gerlice, a fecske és daru is megtartják, hogy mikor kell elmenniük, de az én népem nem tudja az Úr ítéletét. Jer 5,4; Ésa 1,3
8 Hogyan mondhatjátok: Bölcsek vagyunk, és az Úr törvénye nálunk van? Bizony, ímé, hazugságra munkál az írástudók hazug tolla! Róm 2,17-23
9 Megszégyenülnek a bölcsek, megrémülnek és megfogattatnak. Ímé, megvetették az Úr szavát. Micsoda bölcsességük van tehát nékik?
10 Azért az ő feleségeiket idegeneknek adom, mezőiket hódítóknak, mert kicsinytől fogva nagyig mindnyájan nyereség után nyargalnak. A prófétától fogva a papig mindnyájan hamisságot űznek.
11 És hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását, mondván: Békesség, békesség! És nincs békesség! Jer 6,14.15
12 Szégyenkezniük kellene, hogy utálatosságot cselekedtek, de szégyenkezni nem szégyenkeznek, még pirulni sem tudnak. Ezért elesnek majd az elesendőkkel, az ő megfenyíttetésük idején elhullanak – azt mondja az Úr. Hós 4,9
13 Végképpen véget vetek nékik – azt mondja az Úr. Nincs gerezd a szőlőtőkén, nincs füge a fügefán, a levele is elhervadt. Azt teszem azért, hogy tovavigyék őket.
14 Miért ülünk még? Gyűljetek össze, és menjünk be az erősített városokba, és hallgassunk ott! Mert az Úr, a mi Istenünk hallgatásra juttatott minket, és mérges vizet adott innunk, mert vétkeztünk az Úr ellen. Jer 9,15
15 Miért békességre várni, holott nincs semmi jó, gyógyító időre, holott ímé, itt van az ijedelem. Jer 14,19
16 Dántól fogva hallatszik az ő lovainak tüsszögése, ménjeinek nyerítő hangjától reng az egész föld. És eljőnek, és megemésztik e földet és mindenét, amije van, a várost és annak lakóit.
17 Mert ímé, én viperakígyókat bocsátok reátok, amelyek ellen nincsen varázslás, és megmarnak titeket – azt mondja az Úr. Zsolt 58,5.6
18 Megnyugodhatom-é a nyomorúság felett? Szívem eleped énbennem!
19 Ímé, az én népem leányának kiáltó szava a messze földről: Nincsen-é ott az Úr a Sionon? Nincsen-é azon az ő királya? Miért ingereltek fel engem az ő faragott bálványaikkal, az idegen semmiségekkel?
20 Elmúlt az aratás, elvégződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg.
21 Az én népem leányának romlása miatt megromlottam, szomorkodom, iszonyat fogott el engem.
22 Nincsen-é balzsamolaj Gileádban? Nincsen-é ott orvos? Miért nem gyógyíttatott meg az én népem leánya? Jer 46,11