KIRÁLYOK I. KÖNYVE

9. fejezetIsten szava Salamonhoz

1 És lőn, mikor * elvégezte Salamon az Úr házának és a király házának építését, és mindent a mit kívánt és a mit akart építeni Salamon: [u'2 Kr\xf3n. 7,11.12.']

2 Megjelenék az Úr Salamonnak másodszor is, * a miként megjelent volt néki Gibeonban. [u'r\xe9sz 3,5.']

3 És monda néki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél előttem: Megszenteltem e házat, a melyet építettél, abba helyheztetvén az * én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én szívem † mindenkor. [u'5 M\xf3z. 12,11.'] ; [u'r\xe9sz 8,29.']

4 És ha te előttem * járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, egyenes és tökéletes szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet megtartándod; [u'r\xe9sz 3,14.']

5 Megerősítem * a te birodalmadnak trónját az Izráelen mindörökké, a mint megígértem volt Dávidnak a te atyádnak, mondván: Nem fogy el a te nemzetségedből† való férfiú az Izráel királyi székéből. [u'r\xe9sz 11,38.'] ; [u'2 S\xe1m. 7,12.16.']

6 De hogyha elszakadtok * ti és a ti fiaitok én tőlem, és meg nem őrizénditek az én parancsolatimat és végzéseimet, melyeket előtökbe adtam; hanem elmentek, és idegen isteneknek szolgáltok, és meghajoltok azok előtt: [u'J\xf3zs. 23,16. Zsolt. 89,31\u201333.']

7 Kigyomlálom * az Izráelt e föld színéről, a melyet nékik adtam; e házat, melyet az én nevemnek szenteltem, elvetem szemeim elől, és az Izráel példabeszédül és meséül lészen minden nép előtt. [u'5 M\xf3z. 4,25\u201327.28.36.37.']

8 És bár e ház felséges, mégis * a kik elmennek mellette, elcsodálkoznak, felkiáltanak, és azt mondják: Miért cselekedett így az Úr ezzel a földdel és ezzel a házzal? [u'Siral. 2,2\u20137. 21,22. 5 M\xf3z. 29,24\u201328.']

9 És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, az ő Istenöket, a ki az ő atyáikat kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez ragaszkodtak, és azokat imádták, és azoknak szolgáltak: ezért bocsátá ő reájok az Úr mind ezt a nyomorúságot.

Erős városok, hajózás

10 És lőn a húsz esztendő * végén, a mialatt Salamon a két házat, az Úr házát és a király házát megépíté, [u'2 Kr\xf3n. 8,1.']

11 A melyekhez Hírám, Tírus királya adott volt ajándékban Salamonnak czédrusfákat, fenyőfákat, aranyat egész kivánsága szerint: ada Salamon király Hírámnak húsz várost Galileának földén.

12 És kiméne Hírám Tírusból, hogy megnézze azokat a városokat, a melyeket Salamon néki ada, de nem tetszettek azok néki.

13 És monda: Miféle városok ezek, atyámfia, a melyeket nékem adtál? És Kábul földnek nevezé azokat mind e mai napig.

14 Küldött vala pedig Hírám a királynak százhúsz tálentom aranyat.

15 És ez az összege annak az adónak is, a melyet kivetett volt Salamon király, hogy megépíthesse az Úr házát, és a maga házát, és Millót, és Jeruzsálem kőfalait, és Kháczort, * Megiddót és Gézert. [u'J\xf3zs. 17,11.']

16 Mert a Faraó, Égyiptom királya, feljött volt, és meghódítá Gézert, * és felégette tűzzel, és a Kananeusokat, a kik a városban laktak, megölte, és adá azt ajándékban az ő leányának, a † Salamon feleségének. [u'J\xf3zs. 16,10.'] ; [u'r\xe9sz 3,1.']

17 És megépíté Salamon Gézert és az alsó Bethoront;

18 Bahalátot és Thadmort a pusztában, azon a földön;

19 És a tárházak minden városait, a melyek a Salamonéi valának, a szekerek városait, és a lovagok városait, és mindeneket, a melyeknek építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben és a * Libánonon, és az ő birodalmának egész földén. [u'r\xe9sz 7,2\u20138.']

20 És mindazt a népet, a mely megmaradott volt az Emoreusoktól, * Hitteusoktól, Perizeusoktól, Hivveusoktól, Jebuzeusoktól, a kik nem valának az Izráel fiai közül. [u'J\xf3zs. 16,10. 1 Kr\xf3n. 22,2.']

21 Azoknak fiait, a kik ő utánok azon a földön maradtak volt, a kiket az Izráeliták ki nem irthattak, Salamon jobbágyokká tette mind e mai napig.

22 De az Izráel fiai közül senkit nem vetett Salamon * szolgálat alá, hanem ezek hadakozó férfiak voltak és ő szolgái és főemberei és hadnagyai és az ő szekereinek és lovagjainak fejei. [u'3 M\xf3z. 25,39.']

23 És a hivatalnokoknak, a kik Salamon munkáinak élén állottak, száma ötszázötven * volt, a kik igazgatták a népet, a mely dolgozott a munkán. [u'r\xe9sz 5,16.']

24 És a Faraó leánya felméne a Dávid városából a maga * házába, a melyet Salamonépített néki. Akkor építé meg Millót is. [u'r\xe9sz 7,2.8. 2 Kr\xf3n. 8,11.']

25 És áldozék Salamon minden esztendőben * háromszor, égő és hálaáldozatot azon az oltáron, a melyet épített vala az Úrnak, és áldozik vala jóillattal azon, a mely az Úr előtt vala. És elvégezé a házat. [u'2 M\xf3z. 34,23.24. 5 M\xf3z. 16,16.17.']

26 És hajókat is csináltata * Salamon király Esiongáberben, a mely Elót mellett van a Veres tenger partján, az Edom földén. [u'2 Kr\xf3n. 8,17.18.']

27 És elküldé Hírám * az ő szolgáit a hajókon, a kik jó hajósok és a tengeren jártasak valának, a Salamon szolgáival. [u'r\xe9sz 5,12.']

28 És egész Ofirig menének, és hozának onnét négyszázhúsz tálentom aranyat, és vivék azt Salamon királyhoz.