MÓZES V. KÖNYVE

6. fejezetAz első parncsolat magyarázata, Isten szeretéséről

1 Ezek pedig a parancsolatok, a rendelések és a végzések, a melyek felől parancsolta az Úr, a ti Istenetek, hogy megtanítsam azokat néktek, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmenőben vagytok, hogy bírjátok azt;

2 Hogy féljed az Urat, a te Istenedet, és megtartsad minden ő rendelését és parancsolatát, a melyeket én parancsolok néked: te és a te fiad, és a te unokád, teljes életedben, és hogy hosszú ideig élhess.

3 Halld meg azért Izráel, és vigyázz, hogy megcselekedjed, hogy jól legyen dolgod, és hogy igen megsokasodjál a tejjel és mézzel folyó földön, a miképen megigérte az Úr, a te atyáidnak Istene néked.

4 Halld * Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! [u'r\xe9sz 4,35. 1 Kir. 8,60. J\xe1n. 17,3.']

5 Szeressed * azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. [u'r\xe9sz 10,12. M\xe1t\xe9 22,37.']

6 És ez ígék, a melyeket e mai napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben.

7 És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj * ezekről, mikor a te házadban ülsz, vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz. [u'r\xe9sz 4,9.']

8 És kössed azokat a te * kezedre jegyül, és legyenek homlokkötőül a te szemeid között. [u'2 M\xf3z. 13,9.']

9 És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.

10 És mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a mely felől megesküdt a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy ad néked nagy és szép városokat, a melyeket nem építettél;

11 És minden jóval telt házakat, a melyeket nem * te töltöttél meg, és ásott kutakat, a melyeket nem te ástál, szőlő- és olajfakerteket, a melyeket nem te plántáltál; és eszel és megelégszel: [u'J\xf3zs. 24,13.']

12 Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél * az Úrról, a ki kihozott téged Égyiptom földéről, a szolgaságnak házából! [u'r\xe9sz 8,10.']

13 Féljed * az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj, és az ő nevére † esküdjél. [u'r\xe9sz 10,20.'] ; [u'Jer. 4,2.']

14 Ne járjatok idegen * istenek után, azoknak a népeknek istenei közül, a kik körültetek vannak; [u'J\xf3zs. 23,8.']

15 (Mert az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten te közötted), hogy az Úrnak, a te Istenednek haragja fel ne gerjedjen reád, és el ne törüljön téged a föld színéről.

16 Meg ne * kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképen † megkísértettétek Maszszában! [u'M\xe1t\xe9 4,7.'] ; [u'2 M\xf3z. 17,1\u20137.']

17 Szorosan megtartsátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, az ő bizonyságait és rendeléseit, a melyeket parancsolt néked.

18 És azt cselekedjed, a mi igaz és jó az Úrnak szemei előtt, hogy jól legyen dolgod, és bemehess és bírhasd azt a jó földet, a mely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak.

19 Hogy elűzzed minden ellenségedet a te színed elől, a mint megmondotta az Úr.

20 Ha a te fiad megkérdez téged ezután, mondván: Mire valóke bizonyságtételek, rendelések és végzések, a melyeket az Úr, a mi Istenünk parancsolt néktek:

21 Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.

22 És tőn az Úr Égyiptomban nagy és veszedelmes * jeleket és csudákat a Faraón és az ő egész háznépén, a mi szemeink láttára. [u'2 M\xf3z. 7,20. r\xe9sz 8,1\u20132.']

23 Minket pedig kihoza * onnét, hogy bevigyen minket, és nékünk adja azt a földet, a mely felől megesküdött a mi atyáinknak. [u'2 M\xf3z. 3,7\u201310. 12,31\u201334.']

24 És megparancsolta nékünk az Úr, hogy cselekedjünk mind e rendelések szerint, hogy féljük az Urat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen teljes életünkben, hogy megtartson minket az életben, mint e mai napon.

25 És ez lesz nékünk igazságunk, ha vigyázunk arra, hogy megtartsuk mind e parancsolatokat, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, a miképen megparancsolta nékünk.