Eszter

7. fejezet

Hámánt arra a fára akasztják, amelyet Márdokeus számára emelt

1 És elméne a király és Hámán a lakomára Eszter királynéhoz.

2 És monda a király Eszternek másodnapon is, borivás közben: Mi a te kívánságod, Eszter királyné? Megadatik. És micsoda a te kérésed? Ha az országnak fele is, meglészen. Eszt 5,6

3 És felele Eszter királyné, és monda: Ha kegyet találtam szemeid előtt, oh, király, és ha a királynak tetszik, add meg nékem életemet kívánságomra és nemzetségemet kérésemre!

4 Mert eladattunk, én és az én nemzetségem, hogy kipusztítsanak, megöljenek és megsemmisítsenek minket. Ha csak szolgákul vagy szolgálókul adattunk volna el, akkor hallgatnék, jóllehet az ellenség nem adna kárpótlást a király veszteségéért.

5 És szóla Ahasvérus király, és monda Eszternek, a királynénak: Ki az, és hol van az, akit az ő szíve erre vitt, hogy azt cselekedné?

6 És monda Eszter: Az ellenség és gyűlölő, ez a gonosz Hámán! Akkor Hámán megrettene a király és királyné előtt.

7 A király pedig felkele haragjában a borivástól, és méne a palotakertbe. Hámán pedig ott maradt, hogy életéért könyörögjön Eszter királynénál, mert látta, hogy a király részéről elvégeztetett az ő veszte.

8 És mikor a király visszatért a palota kertjéből a borivás házába, Hámán a kerevetre esék, amelyen Eszter vala. Akkor monda a király: Erőszakot is akar elkövetni a királynén énnálam, a házban?! Amint e szó kijött a király szájából, Hámán arcát befedék.

9 És monda Harbona, az udvarmesterek egyike a király előtt: Ímé, a fa is, amelyet készített Hámán Márdokeusnak, aki a király javára szólott vala, ott áll Hámán házában, ötven könyöknyi magas. És monda a király: Akasszátok őt magát reá! Eszt 5,14; 6,4; Eszt 2,21-23; Eszt 6,13

10 Felakaszták azért Hámánt a fára, amelyet készített Márdokeusnak, és megszűnék a király haragja.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában