NEHÉMIÁS KÖNYVE

9. fejezetA nép nyilvános bűnvallása

1 Azután ugyanezen hónak huszonnegyedik napján egybegyűlének Izráel fiai és bőjtölének, gyászba öltözvén és * port hintvén fejökre. [u'1 S\xe1m. 4,12. 2 S\xe1m. 1,2. 23,19. J\xf3b. 2,12. J\xf3el. 1,8. Nehem. 8,9\u201312.']

2 És elválának az Izráel magvából valók minden idegenektől, és előállván, vallást tőnek az ő bűneikről és atyáik hamisságairól.

3 És megállának helyökön, és olvasának az Úrnak, az ő Istenöknek törvénye könyvéből a nap negyedrésze alatt, negyedrésze alatt pedig vallást tőnek és leborulának az Úr előtt, az ő Istenök előtt.

4 És felálla a Léviták emelvényére Jésua, Báni, Kadmiel, Sebánia, Bunni, Serébia, Báni és Kenáni * és kiáltának nagy felszóval az Úrhoz, az ő Istenökhöz. [u'r\xe9sz 3,17. 7,43. 10,14. 10,11. 12,8. Ezsdr. 2,40. 3,9.']

5 És mondának a Léviták, Jésua, Kadmiel, Báni, Hasabnéja, Serébia, Hódija, Sebánia, Petáhia: * Nosza áldjátok az Urat, a ti Isteneteket öröktől fogva mindörökké; és áldják a te dicsőséges nevedet, mely magasabb minden áldásnál és dícséretnél! [u'r\xe9sz 7,43. 10,4.10. Ezsdr. 10,23. 1 Kr\xf3n. 16,36. Zsolt. 41,14. 90,2.']

6 Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted az eget, az egeknek egeit és minden seregöket, * a földet és mindent, a mi rajta van, a tengereket minden bennök valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájoknak, és az égnek serege előtted borul le. [u'5 M\xf3z. 10,14. 1 Kir. 8,27. Zsolt. 148,2. 103,21. D\xe1n. 7,10. \xc9sa. 40,26. Zsid. 1,14.']

7 Te vagy az Úr, az Isten, a ki választottad Ábrámot és kihozád * őt a Káldeusoknak Úr nevű városából, és nevezéd őt Ábrahámnak. [u'1 M\xf3z. 11,31. 12,1. 15,7. 17,5.']

8 És találád az ő szívét hűnek * te előtted és szerzél vele szövetséget, hogy adod † a Kananeusok, Hitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Jebuzeusok, Girgázeusok földét, hogy adod az ő magvának; és megteljesítéd beszédeidet, mert igaz vagy te! [u'1 M\xf3z. 17,5. 15,18\u201321. 22,12\u201318.'] ; [u'5 M\xf3z. 7,1. 32,4. 2 M\xf3z. 3,8.']

9 Megtekintéd annakfelette a mi atyáinknak Égyiptomban * való nyomorúságát, és az ő kiáltásukat meghallád a Veres tengernél, [u'2 M\xf3z. 3,7. 14,10. 15,4.']

10 És tevél jeleket * és csodákat a Faraón és minden szolgáin és földének egész népén, mert tudtad, hogy kevélyen cselekedtek a te néped ellen; és szerzél magadnak nevet, mint e mai napság isvan. [u'2 M\xf3z. 7,10. 18,11. 5 M\xf3z. 6,22. Jer. 44,22. \xc9sa. 63,12.14.']

11 És a tengert * kétfelé választád ő előttök és szárazon menének át a tenger közepén; üldözőiket pedig mélységbe borítád, mint követ nagy vizekbe. [u'2 M\xf3z. 14,21.28. 15,19. 5,10. \xc9sa. 43,16.']

12 És felhőnek oszlopában * vezetéd őket nappal s tűznek oszlopában éjjel, hogy megvilágosítsd nékik az utat, melyen menjenek. [u'2 M\xf3z. 13,21. 4 M\xf3z. 14,14. Zsolt. 78,14.53.']

13 És a Sinai * hegyre leszállál, s szólál velök az égből, s adál nékik helyes végzéseket, igaz törvényeket, jó rendeléseket és parancsolatokat. [u'2 M\xf3z. 19,18.20. 20,1. 5 M\xf3z. 4,36. Zsolt. 119,39.43.86.142. Zsolt. 19,9.']

14 A te szent szombatodat * is megjelentéd nékik, és parancsolatokat, rendeléseket és törvényt parancsolál nékik szolgád, Mózes által. [u'2 M\xf3z. 16,23. 20,8. 31,17.']

15 És kenyeret az égből adál * nékik éhségökben, és vizet a kősziklából hozál ki † nékik szomjúságokban; és mondád nékik, hogy menjenek be és bírják a földet, melyre nézve fölemelted kezedet, hogy nékik adod. [u'2 M\xf3z. 16,4. 17,6. 4 M\xf3z. 14,30. 20,8.'] ; [u'5 M\xf3z. 9,15. 11,31. Zsolt. 105,40.']

16 Ők pedig, a mi atyáink, felfuvalkodának, és megkeményíték nyakukat * és nem hallgaták parancsolataidat; [u'vers 17.29. 2 M\xf3z. 32,9. 33,3. 34,9. 5 M\xf3z. 9,6.13.']

17 És vonakodának engedelmeskedni, és meg nem emlékezének a te csudatételeidről, a melyeket velök cselekedtél, hanem megkeményíték nyakukat, és arra adák fejöket, hogy visszatérnek rabságukba * az ő makacskodásukban; de te bűnbocsánatnak Istene vagy, könyörülő és irgalmas, hosszútűrő és nagy kegyelmességű, és el nem hagytad őket. [u'Zsolt. 130,4. Ezsdr. 9,9. 5 M\xf3z. 1,30.32. 4 M\xf3z. 14,4. 2 M\xf3z. 34,6. D\xe1n. 9,9. J\xf3el. 2,13.']

18 Sőt még borjúképet * is csinálának magoknak, és ezt mondják: Ez a te Istened, a ki kihozott téged Égyiptomból, és nagy bosszúsággal illettek téged; [u'2 M\xf3z. 32,1\u20136.']

19 És te nagy irgalmasságodban nem hagyád el őket a pusztában; a felhőnek oszlopa * nem távozék el felőlök nappal, hogy vezérlené őket az úton, és a tűznek oszlopa éjjel, hogy világítana nékik az úton, melyen menének. [u'4 M\xf3z. 14,14. 2 M\xf3z. 13,22. 40,36\u201338. Nehem. 9,12.']

20 És a te jó lelkedet adád nékik, hogy őket oktatná; és mannádat * nem vonád meg szájoktól, s vizet adál nékik szomjúságokban. [u'Zsolt. 143,10. 4 M\xf3z. 11,6\u20139.17.25. 20,2\u20138. J\xf3zs. 5,12.']

21 És negyven esztendeig * tápláltad őket a pusztában, fogyatkozásuk nem vala, ruháik el nem nyűttenek és lábaik meg nem dagadának. [u'5 M\xf3z. 2,7. 8,4. 29,5.']

22 Adál annakfelette nékik országokat és népeket, és elosztád ezeket határok szerint * és ők elfoglalák Sihón földét, és Hesbon királyának földét, és Ógnak, Básán királyának földét. [u'5 M\xf3z. 1,4. 3,4. 4 M\xf3z. 21,21\u201335.']

23 Fiaikat pedig megsokasítád, mint az ég * csillagait, és bevivéd őket a földre, mely felől megmondád † atyáiknak, hogy bemennek arra, hogy bírják azt. [u'5 M\xf3z. 1,10. 7,12.'] ; [u'1 M\xf3z. 22,17. 4 M\xf3z. 26,1. J\xf3zs. 1,11. 2 S\xe1m. 24,9.']

24 És bemenének a fiak és elfoglalák a földet, és megalázád előttök a földnek lakóit, a Kananeusokat, * s kezökbe adád őket, mind királyaikat, mind a föld népeit, hogy cselekedjenek velök kedvök szerint. [u'vers 37. 5 M\xf3z. 9,6. Bir. 4,23. 2 Kr\xf3n. 28,19.']

25 És megvevének erős városokat és kövér földet, s elfoglalának minden jóval teljes házakat, kőből vágott kutakat, szőlős és olajfás kerteket és sok gyümölcsfát, s evének és megelégedének és meghízának, s gyönyörködének a te nagy * jóvoltodban. [u'J\xf3zs. 8,1. 4 M\xf3z. 13,20. 5 M\xf3z. 6,11. 32,15. Jer. 5,28.']

26 Makacskodának pedig és pártot ütének ellened, és veték törvényedet hátuk mögé; prófétáidat is meggyilkolák, a kik bizonyságot tőnek ellenök, * hogy őket te hozzád térítenék, és nagy bosszúsággal illettek téged. [u'vers 18. Ez\xe9k. 20,8. 23,35. 1 Kir. 14,9. 18,4.13. 19,10. M\xe1t\xe9 5,12. 23,29. Luk. 11,47. 13,33. 1 Thess. 2,15.']

27 Annakokáért adád őket nyomorgatóik kezébe * és megnyomorgaták őket; de nyomorúságok idején hozzád kiáltának, és te az égből meghallgatád és nagy irgalmasságod szerint adál nékik szabadítókat, és megszabadíták őket nyomorgatóik kezéből. [u'Bir. 2,6\u201323. 3,9.15. 4,6\u201324. 6,12.']

28 És mikor megnyugodtak vala, ismét gonoszt cselekvének előtted, és te átadád őket ellenségeik * kezébe, a kik uralkodának rajtok; s midőn ismét hozzád kiáltának, te az égből meghallgatád és megszabadítád őket irgalmasságod szerint sokszor. [u'Bir. 3,11.30. 5,31. 8,28. 2,19.']

29 És bizonyságot tevél ellenök, hogy visszatérítsd őket törvényedhez; de ők felfuvalkodának s nem hallgaták parancsolatidat, és végzéseid ellen vétkezének, melyeket ha valaki megtart, él * azok által; és makacskodva hátat fordítának, s nyakukat megkeményíték és nem engedelmeskedének. [u'vers 26. 3 M\xf3z. 18,5. Ez\xe9k. 20,11. Zak. 7,11. H\xf3s. 4,11.']

30 És mégis meghosszabbítád felettök kegyelmedetsok esztendőkön át, s bizonyságot tevél ellenök lelkeddel, prófétáid által, de nem * figyelmezének; annakokáért adád őket a föld népeinek kezébe. [u'vers 32. Ezsdr. 9,1. 2 Kr\xf3n. 24,19. 34,15.16. Jer. 35,15. 31,3. Zsolt. 36,11. 106,40.']

31 De nagy irgalmasságod szerint meg nem emésztéd őket, sem el nem hagyád őket, mert te könyörülő és irgalmas * Isten vagy. [u'Jer. 5,18. 46,28. 5,10. Ez\xe9k. 20,17.']

32 Most annakokáért, oh mi Istenünk, nagy, erős és rettenetes Isten, a ki megőrized a szövetséget és irgalmasságot, ne legyen kicsiny előtted mindaz a nyomorúság, a mely utolért minket, királyainkat, fejedelmeinket, papjainkat, prófétáinkat, atyáinkat és egész népedet, Assiria királyainak * napjaitól fogva mind e mai napig. [u'r\xe9sz 1,5. 5 M\xf3z. 10,17. 32,18.']

33 Hiszen te igaz vagy mindenekben, valamelyek * reánk jövének; mert te igazságot műveltél, mi pedig hamisságot cselekvénk! [u'vers 8. Ezsdr. 9,15. D\xe1n. 9,5\u20138. 5 M\xf3z. 32,4.']

34 Hiszen a mi királyaink, fejedelmeink, papjaink és atyáink nem cselekedték törvényedet és nem figyelmeztek parancsolataidra és bizonyságtételeidre, melyek által bizonyságot tettél ő * ellenök; [u'vers 26.29. Jer. 11,7.']

35 És ők az ő országokban s a te nagy jóvoltodban, melylyel megáldád őket, s a széles és kövér földön, melyet nékik adál, nem akartak szolgáid lenni; és nem tértek meg gonosz * cselekedeteikből. [u'Jer. 31,12.14. 2 M\xf3z. 3,8.']

36 És ímé mi most szolgák vagyunk azon a földön, melyet a mi atyáinknak adál, hogy ennék annak gyümölcsét és javát, ímé mi szolgák * vagyunk azon; [u'Ezsdr. 9,9.']

37 És termését bőven hozza a királyoknak, a kiket fölibünk helyezél a mi bűneinkért, s testeinken uralkodnak és barmainkon az ő kedvök szerint; és mi nagy * nyomorúságban vagyunk! [u'Ezsdr. 4,13.']

38 És mindemellett mi erős * kötést szerzénk és azt aláírtuk, melyet megpecsételének a mi fejedelmeink, Lévitáink és papjaink. [u'Jer. 32,10\u201314.']