PÁL LEVELE A RÓMABEIEKHEZ

4. fejezetA hit által való megigazulást Ábrahám példájával és Dávid bizonyságával bizonyítja

1 Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?

2 Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt.

3 Mert mit mond az írás: Hitt * pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul. [u'1 M\xf3z. 15,6. Gal. 3,6.']

4 Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint; * [u'M\xe1t. 20,7.14.']

5 Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul. * [u'r\xe9sz 3,28.']

6 A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.

7 Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az * ő hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik. [u'Zsolt. 32,1.2.']

8 Boldog ember az, a kinek az Úr bűnt nem tulajdonít.

9 Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is tulajdoníttatik-é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul.

10 Miképen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.

11 És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében tanusítotthite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja * legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre † hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság; [u'1 M\xf3z. 17,10.11.'] ; [u'Gal. 3,7.']

12 És hogyatyja legyena körülmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanusítotthitének nyomdokait.

13 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által. * [u'1 M\xf3z. 22,17.18.']

14 Mert ha azok az örökösök, kik a törvényből valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret: * [u'Gal. 3,18.']

15 Mert a törvény haragot nemz: a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.

16 Azért hitből, hogy kegyelemből legyen;hogy erős legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, a ki mindnyájunknak atyánk

17 (A mint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged * ) az előtt, az Isten előtt, a kiben hitt, a ki a holtakat megeleveníti, és azokat, a melyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket. [u'1 M\xf3z. 17,4.5.']

18 A ki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint, a mint megmondatott: Így lészen a te magod. * [u'1 M\xf3z. 15,5.']

19 És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére; * [u'1 M\xf3z. 17,17.']

20 Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek,

21 És teljesen elhitte, hogy a mit ő ígért, meg is cselekedheti.

22 Azért is tulajdoníttaték néki igazságul.

23 De nemcsak ő érette iratott meg, hogy tulajdoníttaték néki igazságul,

24 Hanem mi érettünk is, a kiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, a kik hisznek Abban, a ki feltámasztotta a mi * Urunkat a Jézust a halálból, [u'Csel. 2,24.']

25 Ki a mi * bűneinkért halálraadatott, és feltámasztatott † a mi megigazulásunkért. [u'\xc9sa. 53,5.'] ; [u'1 Kor. 15,17.']