A ZSOLTÁROK KÖNYVE

52. fejezet

Isten megbünteti a bűnöst

1 A karmesternek: Dávid tanítókölteménye,

2 abból az időből, amikor az edómi Dóég Saulhoz ment, és jelentette neki, hogy Dávid Ahímelek házába érkezett. 1Sám 22,9-10

3 Mit dicsekszel gonoszságoddal, te nagy hős? Hiszen Isten szeretete mindig megmarad!

4 Romlásomra törsz, te cselszövő! Nyelved olyan, mint az éles borotva.

5 A rosszat szereted, nem a jót, a hazugságot, nem az igaz beszédet. (Szela.)

6 Szeretsz bántóan beszélni, álnok a nyelved.

7 Össze is tör téged az Isten végleg, megragad, kiránt sátradból, kitép gyökerestül az élők földjéből. (Szela.)

8 Látják ezt az igazak, és félnek, rajta meg nevetni fognak.

9 Ez az az ember – mondják –, akinek nem kellett Isten oltalma, hanem nagy gazdagságában bízott, és csalárdságban volt erős.

10 De én olyan vagyok, mint a viruló olajfa, Isten házában lehetek, bízom Isten szeretetében most és mindenkor. Zsolt 92,13-15

11 Hálát adok neked mindenkor, mert te munkálkodsz. Nevedben reménykedem, mert jó vagy híveidhez.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában