Jób

30. fejezet

Jób leírja mostani nyomorúságát

1 Most pedig nevetnek rajtam, akik fiatalabbak nálam, akiknek atyjukat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna. Jób 19,17-19

2 Mire való lett volna nékem még kezük ereje is? Rájuk nézve a vénség elveszett!

3 Szükség és éhség miatt összeaszottak, akik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.

4 Akik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerük.

5 Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják* őket, mint a tolvajt.

6 Félelmetes völgyekben kell lakniuk, a földnek és szikláknak hasadékaiban.

7 A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.

8 Esztelen legények, sőt becstelen fiak, akiket kivertek az országból.

9 És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk. Zsolt 69,13; JSir 3,14.63

10 Utálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átallanak pökdösni* előttem.

11 Sőt leoldják kötelüket, és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik. Jób 16,11-14

12 Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.

13 Az én utamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenük.

14 Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek ide.

15 Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltűnt, mint a felhő. Jób 7,14.15

16 Mostan azért önmagamért ontja ki magát lelkem, nyomorúságnak napjai fognak meg engem.

17 Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.

18 A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom, úgy szorít engem, mint a köntösöm gallérja.

19 A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.

20 Kiáltok hozzád, de nem felelsz. Megállok, és csak nézel reám.

21 Kegyetlenné változtál irántam: kezed erejével harcolsz ellenem. Jób 16,9

22 Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban. Zsolt 102,11

23 Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba és a minden élő gyülekező házába. Zsid 9,27; 1Móz 3,19

24 De a roskadóban levő ne nyújtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért?

25 Avagy nem sírtam-é azon, akinek kemény napja volt? A szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú? Róm 12,15

26 Bizony jót reméltem, és rossz következék, világosságot vártam, és homály jöve. Eszt 8,16

27 Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.

28 Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt. Felkelek a gyülekezetben és kiáltozom.

29 Atyjuk fiává lettem a sakáloknak, és társokká a struccmadaraknak.

30 Bőröm feketülten hámlik le rólam, és csontom elég a hőség miatt.

31 Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában