Náhum

2. fejezet

Jövendölés Ninive pusztulásáról

1 Pusztító jön fel ellened. Őrizd a várat, nézzed az utat, erősítsd derekadat, keményítsd meg erődet, igen!

2 Mert helyreállítja az Úr Jákób büszkeségét, mint Izráel büszkeségét, mert rablók rabolták ki őket, csemetéiket pedig kivágták. Ésa 10,12

3 Vitézeinek pajzsa veres, katonáinak ruházata bíborszínű, hadi szekere acéltűzben ragyog fegyverkezése napján, és a dárdákat rengetik.

4 Az utcákon robognak a szekerek, összeütköznek a piacokon. Tekintetük, mint a fáklyák, futkosnak, mint a villámok.

5 Emlegeti vitézlő hőseit. Ingadoznak lépéseikben, sietnek a kőfalra, és felállíttatik a védősánc.

6 A folyóvizek kapui megnyílnak, és a palota megrendül.

7 De elvégeztetett: felfedik, elvitetik, és szolgálói keseregnek, mint nyögő galambok, mellüket vervén.

8 Pedig Ninive olyan, mint a bővizű tó, eleitől fogva mégis futnak ők. Álljatok meg, álljatok meg! De vissza se tekint senki.

9 Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat! Száma sincs a rejtett kincseknek, gazdag minden drága edényben.

10 Feldúlva, széthányva, kifosztatva! Szíve megolvadt, a térdek reszketnek, fájdalom van egész derekában, és mindnyájuk arca elvesztette pirosságát.

11 Hol van az oroszlánok tanyája, és az oroszlánkölyköknek ama legelője, ahová járt a nőstény- és hímoroszlán, az oroszlán-kölyök, és nem volt, aki elriassza?

12 Az oroszlán torkig valót ragadozott kölykeinek, és fojtogatott nőstényeinek, és megtöltötte barlangjait zsákmánnyal, tanyáit pedig prédával.

13 Ímé, rád török, azt mondja a Seregek Ura, és füstté égetem szekereit. Oroszlánkölykeidet kard emészti meg, és kiirtom e földről zsákmányodat, és nem hallatszik többé követeidnek szava.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában