Ötödik ének: Könyörgés irgalomért

1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk! Tekints ránk, és lásd meg gyalázatunkat!

2 Örökségünk bitorlókra szállt, házunk idegenekre.

3 Apátlan árvák lettünk, anyáink özvegyek.

4 Vizünket pénzért isszuk, a saját fánkért is fizetni kell.

5 Nyakunkon vannak elnyomóink, fáradozunk pihenés nélkül.

6 Egyiptomnak adtunk kezet, meg Asszíriának, hogy legyen elég kenyerünk.

7 Atyáink, akik vétkeztek, már nem élnek: nekünk kell hordoznunk bűneik terhét. 2Móz 20,5; Jer 31,29

8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.

9 Életünk kockáztatásával hordjuk be élelmünket, a pusztalakók fegyverétől veszélyeztetve.

10 Bőrünk tüzel, mint a kemence, a kínzó éhségtől.

11 Meggyalázták az asszonyokat a Sionon, a szüzeket Júda városaiban.

12 A vezéreket felakasztották, a véneket sem becsülték.

13 Az ifjaknak kell a malomkövet forgatniuk, a gyermekek a fahordásban botladoznak.

14 Nincsenek már vének a kapuban, nem muzsikálnak az ifjak.

15 Odavan szívünk vidámsága, örömtánc helyett gyászolunk.

16 Leesett fejünkről a koszorú, jaj nekünk, mert vétkeztünk! Jer 13,18

17 Ezért lett beteg a szívünk, emiatt lett homályos a szemünk, 5Móz 28,65

18 mert pusztaság lett a Sion hegye, rókák szaladgálnak rajta.

19 De te, Uram, trónodon ülsz örökké, királyi széked megmarad nemzedékről nemzedékre.

20 Miért feledkezel meg rólunk ilyen sokáig, miért hagysz el minket oly hosszú időn át?

21 Téríts magadhoz, Uram, és mi megtérünk, tedd újra olyanokká napjainkat, mint régen voltak!

22 Vagy talán végképp elvetettél minket, annyira megharagudtál volna ránk?