1Sámuel

6. fejezet

A frigyládát áldozati ajándékokkal visszaküldik

1 És az Úrnak ládája hét hónapig volt a filiszteusok földjén.

2 Akkor szólíták a filiszteusok a papokat és jövendőmondókat, mondván: Mit tegyünk az Úrnak ládájával? Mondjátok meg nékünk, mi módon küldjük haza?

3 Azok pedig felelének: Ha elkülditek Izráel Istenének ládáját, ne küldjétek azt üresen, hanem hozzatok néki vétekért való áldozatot! Akkor meggyógyultok, és megtudjátok, miért nem távozik el az ő keze rólatok.

4 És mondának: Micsoda az a vétekért való áldozat, melyet hoznunk kell néki? Azok pedig felelének: A filiszteusok fejedelmeinek száma szerint öt fekélyforma arany és öt aranyegér, mert ugyanazon csapás van mindeneken, a ti fejedelmeiteken is.

5 Csináljátok meg azért fekélyeiteknek képmását és egereiteknek képmását, melyek pusztítják a földet, és így adjatok Izráel Istenének dicsőséget! Talán megkönnyebbedik az ő keze rajtatok és a ti isteneteken és földeteken.

6 Miért keményítenétek meg szíveiteket, mint megkeményítették szívüket Egyiptom és a fáraó? Avagy nem úgy volt-é, hogy amint hatalmát megmutatta rajtuk, elbocsátá őket, hogy elmenjenek? 2Móz 12,31

7 Most azért vegyetek és készítsetek egy új szekeret és két borjas tehenet, melyeken még nem volt járom, és fogjátok be a szekérbe a teheneket, borjaikat pedig vigyétek el tőlük haza!

8 És vegyétek az Úrnak ládáját, és tegyétek a szekérre, az aranyszerszámokat pedig, melyeket vétekért való áldozatul hoztok néki, tegyétek egy táskába az oldalára, és bocsássátok el, hadd menjen el!

9 És nézzetek utána, hogyha az ő határának útján Béth-Semes felé tart, akkor ő szerezte nékünk ezt a nagy bajt, ha pedig nem, akkor megtudjuk, hogy nem az ő keze sújtott minket, hanem csak véletlen volt az, ami velünk történt.

10 Úgy cselekedének azért az emberek. És vettek két borjas tehenet, és befogták a szekérbe, borjaikat pedig berekeszték otthon.

11 És feltették az Úrnak ládáját a szekérre és a táskát az aranyegerekkel és fekélyeiknek képmásával.

12 A tehenek pedig egyenesen a Béth-Semes felé vivő úton menének, egy úton mentek, folytonosan bőgve, és sem jobbra, sem balra nem térének le. És a filiszteusok fejedelmei utánuk menének Béth-Semes határáig.

13 A béth-semesbeliek pedig búzaaratással foglalkozának a völgyben, és felemelvén szemeiket, meglátták a ládát, és örvendezének, hogy látták.

14 A szekér pedig eljutott a Béth-Semesből való Józsua mezejére, és ott megállott. Vala pedig ott egy nagy kő, és felvagdalták a szekér fáit, és a teheneket megáldozták az Úrnak egészen égőáldozatul.

15 Akkor a léviták levették az Úrnak ládáját és a táskát, mely mellette volt, melyben az aranyszerszámok valának, és a nagy kőre helyezték. A béth-semesbeli emberek pedig azon a napon egészen égőáldozatot és véres áldozatot áldoztak az Úrnak.

16 És mikor a filiszteusok öt fejedelme ezt látta, visszatére azon napon Ekronba.

17 Az aranyfekélyek pedig, melyeket a filiszteusok vétekért való áldozatul hoztak az Úrnak, ezek: egyet Asdódért, egyet Gázáért, egyet Askelonért, egyet Gáthért, egyet Ekronért.

18 Az aranyegerek pedig a filiszteusok minden városainak száma szerint valának, melyek az öt fejedelem alá tartoztak, a kerített városoktól a kerítetlen helységekig. És bizonyság az a nagy kő, amelyre az Úrnak ládáját helyezték, mind a mai napig a Béth-Semesből való Józsua mezején.

19 És megvere az Úr a béth-semesbeliek közül némelyeket, mivel az Úrnak ládájába tekintének. Megvere pedig a nép közül ötvenezer és hetven embert. És a nép szomorkodott, hogy az Úr ily nagy csapással sújtotta vala a népet.

20 Mondának azért a béth-semesbeliek: Kicsoda állhat meg az Úr előtt, e szent Isten előtt? És kihez megy el mitőlünk?

21 Követeket küldének akkor Kirjáth-Jeárim lakosaihoz, mondván: A filiszteusok visszahozták az Úrnak ládáját, jöjjetek el, és vigyétek el azt magatokhoz! Józs 18,14

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában