ZSOLTÁROK KÖNYVE
14. fejezet
Fohász megváltásért
1 Az éneklőmesternek, Dávidé. Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót cselekedjék. Zsolt 10,4
2 Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső? Zsolt 33,13; 53,3
3 Mindnyájan elhajlottak, egyetemben elromlottak, nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem. Róm 3,11-17
4 Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, akik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják? Zsolt 79,7; Hós 7,7
5 Majd rettegnek rettegéssel, mert Isten az igaz nemzetséggel van.
6 A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok, mert az Úr az ő bizodalma.
7 Vajha eljőne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza népének foglyait, Jákób örül majd, és vigad Izráel. Zsolt 53,7