ZSOLTÁROK KÖNYVE
48. fejezet
Sion öröme a háború idején Isten szabadítása miatt
1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. 1Krón 25-26
2 Nagy az Úr, és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén. Zsolt 132,13.14
3 Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa. Mt 5,35
4 Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
5 Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatűntek együttesen.
6 Meglátták ők, legott elcsodálkoztak, megijedtek, elriadtak. 2Kir 19,35-37; Zsolt 76,13
7 Rémület fogta el ott őket, fájdalom, amilyen a szülőasszonyé.
8 A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
9 Amiként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában, örökre megerősítette azt az Isten. Szela.
10 A te kegyelmedről elmélkedünk, oh, Isten, a te templomodnak belsejében.
11 Amilyen a neved, oh, Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig. Igazsággal teljes a te jobbod. 1Móz 18,25
12 Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért. Zsolt 67,5
13 Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait!
14 Jól nézzétek meg sáncait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:
15 Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig.