ZSOLTÁROK KÖNYVE

88. fejezet

Könyörgés a kemény kísértésben és halálos veszedelemben

1 Ének, a Kóráh fiainak zsoltára, az éneklőmesternek a Mahalath-lehannóthra, az Ezrahita Hémán tanítása. 1Krón 15,19; 25,5

2 Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok.

3 Jusson elődbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

4 Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott. Zsolt 123,3.4

5 Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz, olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

6 A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, akik koporsóban feküsznek, akikről többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtől.

7 Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé. Zsolt 86,13; 141,7

8 A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela. Zsolt 42,8

9 Elszakasztottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél előttük engem. Berekesztettem és ki nem jöhetek.

10 Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt. Kiáltalak téged, Uram, mindennapon, hozzád terjengetem kezeimet. Zsolt 38,11; Zsolt 143,6

11 Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

12 Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hűségedet a pusztulás helyén? Zsolt 6,6

13 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat és igazságodat a feledékenység földjén?

14 De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom. Zsolt 5,4

15 Miért vetsz el hát, Uram, engem, és rejted el orcádat éntőlem?

16 Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve, viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

17 Általmentek rajtam a te búsulásaid, a te szorongatásaid elemésztettek engem. Zsolt 42,8

18 Körülvettek engem, mint a vizek egész napon, együttesen körülöveztek engem.

19 Elszakasztottál tőlem barátot és rokont, ismerőseim a setétség.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában