ZSOLTÁROK KÖNYVE

61. fejezet

Szorongatott király imádsága

1 Az éneklőmesternek hangszerre, Dávidé.

2 Hallgasd meg, oh, Isten, az én kiáltásomat! Figyelmezzél az én könyörgésemre! Zsolt 5,2

3 E föld széléről kiáltok tehozzád, mert szívem elepedt. Vígy el engem innen a sziklára, ahova én nem jutok!

4 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen. Péld 18,10

5 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké! Hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela. Zsolt 36,8

6 Mert te, oh, Isten, meghallgattad az én fogadásaimat, a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem. ApCsel 7,45

7 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyújtsd! Zsolt 21,5

8 Isten előtt lakozzék örökké, kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt! 2Sám 7,26; Zsolt 57,4; 89,24.25

9 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat mindennapon. Zsolt 21,14; 56,13.14

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában