MÓZES II. KÖNYVE
2. fejezet
Mózes születése
1 És elméne egy Lévi nemzetségéből való férfiú és Lévi-leányt vőn feleségül.
2 És fogada méhében az asszony, és fiat szüle, és látá, hogy szép az, és rejtegeté három hónapig. 2Móz 6,20; 4Móz 26,59; Zsid 11,23
3 De mikor tovább nem rejtegetheté, szerze annak egy gyékényládácskát, és bekené azt gyantával és szurokkal, s belétevé a gyermeket, és letevé a folyóvíz szélén a sás közé.
4 Az ő nénje pedig megáll vala távolról, hogy megtudja: mi történik vele.
Mózes csodálatos megmenekülése és neveltetése
5 És aláméne a fáraó leánya, hogy megfürödjék a folyóvízben, szolgálóleányai pedig járkálnak vala a víz partján. És meglátá a ládácskát a sás között, s elküldé az ő szolgálóleányát, és kihozatá azt. ApCsel 7,21
6 És kinyitá, és látá a gyermeket; és ímé egy síró fiú. És könyörüle rajta, és monda: A héberek gyermekei közül való ez.
7 Az ő nénje pedig monda a fáraó leányának: Elmenjek-é, s hívjak-é egy szoptatós asszonyt a héber asszonyok közül, hogy szoptassa néked a gyermeket?
8 És a fáraó leánya monda néki: Eredj el! Elméne azért a leányzó, és elhívá a gyermek anyját.
9 És monda néki a fáraó leánya: Vidd el ezt a gyermeket, és szoptasd fel nékem, és én megadom a te jutalmadat. És vevé az asszony a gyermeket, és szoptatá azt.
10 És felnevekedék a gyermek, és vivé őt a fáraó leányához, és fia gyanánt lőn annak, és nevezé nevét Mózesnek, és mondá: Mert a vízből húztam ki őt.
11 Lőn pedig azokban a napokban, mikor Mózes felnevekedék, kiméne az ő atyjafiaihoz, és látá az ő nehéz munkájukat, s látá, hogy egy egyiptombeli férfi üt vala egy héber férfit az ő atyjafiai közül.
12 Mikor ide-oda tekinte, és látá, hogy senki sincs, agyonüté az egyiptombelit, és elrejté azt a homokba.
13 Másnap is kiméne, és ímé, két héber férfi veszekedik vala. És monda annak, aki bűnös vala: Miért vered a te atyádfiát?
14 Az pedig monda: Kicsoda tett téged főemberré és bíróvá mirajtunk? Talán engem is meg akarsz ölni, mint megöléd az egyiptomit? Mózes pedig megfélemlék, és monda: Bizony kitudódott a dolog.
15 A fáraó is meghallá azt a dolgot, és Mózest halálra keresteti vala, de elfuta Mózes a fáraó elől, és lakozék Midián földjén; leüle pedig egy kútnál. ApCsel 7,29
16 Midián papjának pedig hét leánya vala, és odamenének, és vizet húzának, és telemerék a vályúkat, hogy megitassák atyjuknak juhait.
17 A pásztorok is odamenének, és elűzék őket. Mózes pedig felkele, és segítséggel lőn nékik, és megitatá juhaikat.
18 Mikor atyjukhoz, Réhuelhez menének, monda ez: Mi az oka, hogy ma ilyen hamar megjöttetek?
19 Ők pedig mondának: Egy egyiptombeli férfi oltalmaza minket a pásztorok ellen, annak felette vizet is húzott nékünk, és megitatta a juhokat.
20 S monda leányainak: És hol van ő? Miért hagytátok ott azt a férfit? Hívjátok el, hogy egyék kenyeret!
21 És tetszék Mózesnek, hogy ott maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá Mózesnek az ő leányát, Cipporát.
22 És fiat szüle ez, és nevezé nevét Gersomnak, mert mondá: Jövevény voltam az idegen földön. 2Móz 18,3
23 És lőn ama hosszú idő alatt, meghala az egyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala, és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez. 4Móz 20,15.16
24 És meghallá Isten az ő fohászkodásukat, és megemlékezék Isten az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségéről. 1Móz 15,14; 26,2-4
25 És megtekinté Isten az Izráel fiait, és gondja vala rájuk Istennek.