Ésaiás

16. fejezet

A moábiták elleni jövendölés folytatása

1 Küldjétek a föld Urának bárányát Szelából a pusztán át Sion leányának hegyére!

2 Mert mint a bujdosó madár szétszórt fészek körül, olyanok lőnek Moáb leányai az Arnon gázlóin.

3 Adj tanácsot, tarts ítéletet! Tegyed árnyékodat délben olyanná, mint az éjszaka, rejtsd el a kiűzötteket, és a bujdosót ne add ki!

4 Lakozzanak benned menekültjeim, és Moábnak te légy oltalom a pusztító ellen! Mert vége a nyomorgatónak, megszűnt a pusztítás, és elfogytak a földről a tapodók.

5 És Isten kegyelme megerősített egy ülőszéket, és ül azon igazsággal Dávid sátorában egy bíró, jogosság keresője, igazság ismerője. Mik 5,2-4; Ésa 9,7

6 Hallottuk volt Moáb kevélységét, a felettébb kevélyét, gőgjét, kevélységét, dühét és üres kérkedését. Jer 48,29-31

7 Ezért jajgatni fog Moáb Moábért, minden jajgatni fog, és nyögtök Kir-Háresethnek romjain egészen megtörve.

8 Mert Hesbon földjei elhervadának, és Sibma szőlőjének drága vesszőit a népek fejedelmei levágták. Jáézerig értek azok, a pusztát bejárták, kacsai szétterjedtek, és a tengeren túlnyúltak.

9 Ezért siratom Jáézer siralmával Sibma szőlőjét, megnedvesítlek könnyeimmel Hesbon és Eleálé, mert szüretedről és aratásodról a víg éneklés elmaradt. Jer 48,33

10 Elvétetett a vígság és öröm a kertből, és a szőlőkben nem vigadnak és nem kiáltanak, bort sajtókban nem nyom a bornyomó, véget vetettem a víg éneklésnek. Ám 5,17

11 Ezért bensőm Moábért, mint a citera sír, és szívem Kir-Heresért.

12 És lesz, hogy meg fog tetszeni, hogy Moáb a magaslaton elfáradt, és hogy templomába megy imádkozni, de nem mehet.

13 Ez a beszéd, amelyet szólott az Úr Moáb felől már régen.

14 És most szól az Úr, mondván: Három esztendő alatt, melyek, mint napszámos esztendői, megaláztatik Moáb dicsősége egész nagy népével együtt, és maradéka kicsiny, kevés és erőtelen lészen.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában