A kivonulás végbemegy

1 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

2 Szólj az Izráel fiainak, hogy forduljanak vissza, és üssenek tábort Pi-Hahiróth előtt, Migdol között és a tenger között Baál-Cefón előtt, ezzel átellenben üssetek tábort a tenger mellett!

3 Majd azt gondolja a fáraó az Izráel fiai felől: Eltévelyedtek ezek e földön, körülfogta őket a puszta.

4 Én pedig megkeményítem a fáraó szívét, és űzőbe veszi őket, hogy megdicsőíttessem a fáraó által és minden ő serege által, és megtudják az egyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr. És úgy cselekedének.

5 És hírül vivék az egyiptomi királynak, hogy elfutott a nép, és megváltozék a fáraónak és az ő szolgáinak szíve a nép iránt, és mondának: Mit cselekedtünk, hogy elbocsátottuk Izráelt a mi szolgálatunkból!

6 Befogata tehát szekerébe, és maga mellé vevé az ő népét.

7 És vőn hatszáz válogatott szekeret és Egyiptom minden egyéb szekerét; és hárman-hárman valának mindeniken.

8 És megkeményíté az Úr a fáraónak, az egyiptomi királynak szívét, hogy űzőbe vegye az Izráel fiait. Izráel fiai pedig mennek vala nagy hatalommal. 4Móz 33,3

9 És az egyiptombeliek utánuk nyomulának, és elérék őket a tenger mellett, ahol táboroznak vala, a fáraónak minden lova, szekere meg lovasai és serege Pi-Hahiróth mellett Baál-Cefón előtt. Józs 24,6

10 Amint közeledék a fáraó, Izráel fiai felemelék szemeiket, és ímé, az egyiptombeliek nyomukban vannak. És nagyon megfélemlének, s az Úrhoz kiáltának az Izráel fiai.

11 És mondának Mózesnek: Hát nincsenek-é Egyiptomban sírok, hogy ide a pusztába hoztál minket meghalni? Mit cselekedél velünk, hogy kihoztál minket Egyiptomból?

12 Nem ez volt-é a szó, amit szóltunk vala hozzád Egyiptomban, mondván: Hagyj békét nékünk, hadd szolgáljunk az egyiptombelieknek, mert jobb volt volna szolgálnunk az egyiptombelieknek, hogynem mint a pusztában halnunk meg.

13 Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek, megálljatok! És nézzétek az Úr szabadítását, amelyet ma cselekszik veletek, mert amely egyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok.

14 Az Úr hadakozik tiérettetek; ti pedig veszteg legyetek!

15 És monda az Úr Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám? Szólj Izráel fiainak, hogy induljanak el!

16 Te pedig emeld fel a te pálcádat, és nyújtsd ki kezedet a tengerre, és válaszd azt kétfelé, hogy Izráel fiai szárazon menjenek át a tenger közepén!

17 Én pedig ímé, megkeményítem az egyiptombeliek szívét, hogy bemenjenek utánuk, és megdicsőíttetem a fáraó által és az ő egész serege által, szekerei és lovasai által.

18 És megtudják az egyiptombeliek, hogy én vagyok az Úr, ha majd megdicsőíttetem a fáraó által, az ő szekerei és lovasai által.

Az üldöző egyiptomiak a tengerbe vesznek

19 Elindula azért az Istennek angyala, aki jár vala az Izráel tábora előtt, és méne mögéjük, a felhőoszlop is elindula előlük, s mögéjük álla. Józs 5,14; 2Móz 13,21

20 És odaméne az egyiptombeliek tábora és az Izráel tábora közé; így lőn a felhő és a sötétség: az éjszakát pedig megvilágosítja vala. És egész éjszaka nem közelítettek egymáshoz.

21 És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, az Úr pedig egész éjjel erős keleti széllel hajtá a tengert, és szárazzá tevé a tengert, és kétfelé válának a vizek. Józs 4,23; Zsolt 78,13; 106,9; 114,3

22 És szárazon menének az Izráel fiai a tenger közepébe, a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobb kezük és bal kezük felől. 1Kor 10,1; Zsid 11,29

23 Az egyiptombeliek pedig utánuk nyomulának, és bemenének a fáraó minden lovai, szekerei és lovasai a tenger közepébe.

24 És lőn hajnalkor, rátekinte az Úr az egyiptombeliek táborára a tűz- és felhő-oszlopból, és megzavará az egyiptombeliek táborát.

25 És megállítá szekereik kerekeit, és nehezen vonszoltatá azokat. És mondának az egyiptombeliek: Fussunk az Izráel elől, mert az Úr hadakozik érettük Egyiptom ellen.

26 És szóla az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek vissza az egyiptombeliekre, az ő szekereikre s lovasaikra.

27 És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, és reggel felé visszatére a tenger az ő előbbi állapotára; az egyiptombeliek pedig eleibe futnak vala, és az Úr beleveszté az egyiptomiakat a tenger közepébe.

28 Visszatérének tehát a vizek, és elboríták a szekereket és a lovasokat, a fáraónak minden seregét, melyek utánuk bementek vala a tengerbe; egy sem marada meg közülük. Zsolt 106,11

29 De Izráel fiai szárazon menének át a tenger közepén; a vizek pedig kőfal gyanánt valának nékik jobb és bal kezük felől.

30 És megszabadítá az Úr azon a napon Izráelt az egyiptombeliek kezéből; és látá Izráel a megholt egyiptombelieket a tenger partján.

31 És látá Izráel azt a nagy dolgot, amelyet cselekedék az Úr Egyiptomban: félé azért a nép az Urat, és hívének az Úrnak és Mózesnek, az ő szolgájának.