JÁNOS EVANGYÉLIOMA

19. fejezet

Jézus Pilátus előtt. Megostorozás. Töviskorona

1 Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá. Mt 27,26; Mk 15,15

2 És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,

3 és mondának: Üdvöz légy, zsidók királya! És arcul csapdossák vala őt.

4 Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé, kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.

5 Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus: Ímhol, az ember!

6 Mikor azért látják vala őt a papi fejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt őbenne.

7 Felelének néki a zsidók: Nékünk törvényünk van, és a mi törvényünk szerint meg kell halnia, mivelhogy Isten Fiává tette magát.

8 Mikor pedig ezt a beszédet hallotta Pilátus, még inkább megrémül vala.

9 És ismét beméne a törvényházba, és szóla Jézusnak: Honnét való vagy te? De Jézus nem felelt néki.

10 Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?

11 Felele Jézus: Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna néked: nagyobb bűne van azért annak, aki a te kezedbe adott engem.

12 Ettől fogva igyekszik vala Pilátus őt szabadon bocsátani, de a zsidók kiáltozának, mondván: Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja: valaki magát királlyá teszi, ellene mond a császárnak.

13 Pilátus azért, amikor hallja vala e beszédet, kihozá Jézust, és üle a törvénytevő székbe azon a helyen, amelyet Kőpadolatnak hívtak, zsidóul pedig Gabbatának.

14 Vala pedig a húsvét péntekje, és mintegy hat óra. És monda a zsidóknak: Ímhol, a ti királyotok!

15 Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papi fejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk!

Jézus megfeszítése. Utolsó szavai és halála

16 Akkor azért nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék. Mt 27,31; Mk 15,20; Lk 23,25

17 És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, amelyet héberül Golgothának hívnak:

18 Ahol megfeszíték őt és ővele más kettőt, egyfelől és másfelől, középen pedig Jézust. Lk 23,32.33

19 Pilátus pedig címet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. Mt 27,37; Mk 15,26; Lk 23,38

20 Sokan olvasák azért e címet a zsidók közül – mivelhogy közel vala a városhoz az a hely, ahol Jézus megfeszíttetett vala –, és héberül, görögül és latinul vala az írva.

21 Mondának azért Pilátusnak a zsidók papi fejedelmei: Ne írd: A zsidók királya; hanem hogy ő mondotta: A zsidók királya vagyok.

22 Felele Pilátus: Amit megírtam, megírtam.

23 A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött. Mt 27,35; Mk 15,24; Lk 23,34

24 Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen! Hogy beteljesedjék az írás, amely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék. Zsolt 22,19

25 A Jézus keresztje alatt pedig ott állottak vala az ő anyja és az ő anyjának nőtestvére, Mária, a Kleopás felesége és Mária Magdaléna. Mt 27,55.56; Mk 15,40; Lk 23,49

26 Jézus azért, mikor látja vala, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, akit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol, a te fiad!

27 Azután monda a tanítványnak: Ímhol, a te anyád! És ettől az órától magához fogadá azt az a tanítvány.

28 Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom. Zsolt 69,22

29 Vala pedig ott egy ecettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg ecettel, és izsópra tévén azt, odavivék az ő szájához. Mt 27,48

30 Mikor azért elvette Jézus az ecetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét.

31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait, és vegyék le őket. 5Móz 21,23

32 Eljövének azért a vitézek, és megtörék az elsőnek lábszárait és a másikét is, aki ő vele együtt feszíttetett meg.

33 Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait,

34 Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból.

35 És aki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága, és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higgyetek.

36 Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék! 2Móz 12,46

37 Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, akit általszegeztek. Zak 12,10

Jézus temetése

38 Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (aki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért, és levevé a Jézus testét. Jn 7,13; 9,22; 12,42; Mt 27,57; Mk 15,43; Lk 23,50

39 Eljöve pedig Nikodémus is (aki éjszaka ment vala először Jézushoz), hozván mirhából és aloéból való kenetet, mintegy száz fontot. Jn 3,1; 7,50

40 Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, amint a zsidóknál szokás temetni.

41 Azon a helyen pedig, ahol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senki sem helyeztetett vala.

42 A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyezteték Jézust.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában