ZSOLTÁROK KÖNYVE

147. fejezet

Isten testi és lelki áldásainak dicsérete

1 Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó, hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog. Zsolt 33,1; 92,2

2 Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;

3 meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. Zsolt 34,19; Ésa 61,1

4 Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi. Ésa 40,26

5 Nagy a mi Urunk, és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa.

6 Megtartja az Úr a nyomorultakat, a gonoszokat földig megalázza. Zsolt 146,9

7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek;

8 aki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken; ApCsel 14,17

9 aki megadja táplálékát a baromnak, a hollófiaknak, amelyek kárognak. Mt 6,26; Jób 39,3

10 Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik; Péld 21,31; 1Sám 17,47

11 az őt félőkben gyönyörködik az Úr, akik kegyelmében reménykednek. Zsolt 33,18

12 Dicsőítsd, Jeruzsálem, az Urat! Dicsérd, oh, Sion, a te Istenedet!

13 Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.

14 Békességet ad határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával. 5Móz 32,13.14

15 Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete.

16 Olyan havat ad, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port. Jób 37,5

17 Darabokban szórja le jegét. Ki állhatna meg az ő fagya előtt? Jób 37,9

18 Kibocsátja szavát, s szétolvasztja őket; megindítja szelét, s vizek folydogálnak.

19 Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel. 5Móz 4,7.8; Zsolt 78,5

20 Nem tesz így egyetlen néppel sem, végzéseit sem tudatja velük. Dicsérjétek az Urat! Ef 2,12

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában