Előszó. Krisztus mennybemenetele

1 Első könyvemet írtam, Theofilus, mindazokról, amiket kezdett Jézus cselekedni és tanítani Lk 1,3

2 mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szentlélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának. Mt 28,19; Mk 16,15; Lk 24,49

3 Kiknek az ő szenvedése után sok jel által meg is mutatta, hogy ő él, negyven napon át megjelenvén nékik, és szólván az Isten országára tartozó dolgokról. Mt 28,18; Mk 16,12.14; Lk 24,15.34.36; Jn 20,19.26; 21,1-14; 1Kor 15,5-8

4 És velük összejövén, meghagyá nékik, hogy el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem: Lk 24,49; Jn 14,26; 15,26

5 Hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap múlva. Mt 3,11; Mk 1,8; Lk 3,16; Jn 1,33; ApCsel 2,1-4

6 Mikor azért azok egybegyűltek, megkérdék őt, mondván: Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?

7 Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyeztetett.

8 Hanem vesztek erőt, minekutána a Szentlélek eljő reátok, és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig. ApCsel 2,32

9 És mikor ezeket mondotta, az ő láttukra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől. Mk 16,19; Lk 24,51

10 És amint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,

11 kik szóltak is: Galileabeli férfiak, mit állotok nézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felviteték tőletek a mennybe, akképpen jő el, amiképpen láttátok őt felmenni a mennybe. Mt 24,30; Mk 13,26; Jel 1,7; 1Thessz 4,16

12 Akkor megtérének Jeruzsálembe a hegyről, mely hívatik Olajfák hegyének, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombat napi járóföldre.

13 És mikor bementek, felmenének a felsőházba, ahol szállva valának: Péter és Jakab, János és András, Filep és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia és Simon, a zelóta és Júdás, a Jakab fia.

14 Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával és az ő atyjafiaival együtt.

Mátyás apostollá választása

15 És azokban a napokban felkelvén Péter a tanítványok között, monda (vala pedig ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság):

16 Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szentlélek Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lőn azoknak, akik megfogták Jézust. Zsolt 41,10; Mt 26,47; Mk 14,43; Lk 22,47; Jn 18,3

17 Mert miközénk számláltatott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét. Mt 10,4; Mk 3,19

18 (Ez hát mezőt szerze hamisságának béréből, és alázuhanván, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott. Mt 26,15; Lk 22,5

19 És ez tudtukra lőn mindazoknak, kik Jeruzsálemben lakoznak, úgyhogy az a mező tulajdon nyelvükön Akeldamának, azaz Vérmezőnek neveztetett el.) Mt 27,8

20 Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: Legyen az ő lakóhelye puszta, és ne legyen lakó abban! És: Az ő püspökségét más vegye el! Zsolt 69,26; Zsolt 109,8

21 Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, akik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt

22 a János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.

23 Állatának azért elő kettőt, Józsefet, ki hívatik Barsabásnak, kinek mellékneve Justus vala és Mátyást.

24 És imádkozván, mondának: Te, Uram, ki mindeneknek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül egyiket, akit kiválasztottál,

25 hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedék Júdás, hogy az ő saját helyére jusson.

26 Sorsot vetének azért reájuk, és esék a sors Mátyásra, és a tizenegy apostol közé számláltaték.