Ésaiás

34. fejezet

Isten büntetése népének minden ellenségén, különösen az edomitákon

1 Jöjjetek, népek, és halljátok, nemzetségek, figyeljetek, hallja a föld és teljessége, e föld kereksége és minden szülöttei!

2 Mert haragszik az Úr minden népekre, és megbúsult minden ő seregükre, megátkozá, halálra adta őket. 5Móz 32,22

3 Megöltjeik temetetlen maradnak, hulláik bűze felszáll, és hegyek olvadnak meg vérük miatt. Ésa 14,19

4 Elporhad az ég minden serege, és az ég, mint írás, egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. Ésa 10,22; Zsolt 102,27; Jóel 2,30; 2Pt 3,12; Ésa 13,10; Mt 24,29

5 Mert megrészegült fegyverem az égben, és ímé, leszáll Edomra, átkom népére, ítéletre. Mal 1,2-3; 5Móz 32,42

6 Az Úr fegyvere telve vérrel, megrakva kövérrel, bárányoknak és bakoknak vérével, a kosoknak vesekövérével, mert áldozatja lesz az Úrnak Bocrában, és nagy öldöklés Edom földjén. Jer 46,10; 50,27; 51,40; Ez 39,17-19; Jel 19,17.18

7 Elhullnak a bivalyok is velük, és a tulkok a bikákkal, és megrészegedik földjük vértől, és poruk borítva lesz kövérrel.

8 Mert bosszúállás napja ez az Úrnak, a megfizetés esztendeje Sionnak ügyéért. Abd 1,10-14

9 És változnak patakjai szurokká, és pora kénkővé, és lészen földje égő szurokká. Jer 49,18

10 Éjjel és nappal el nem alszik, örökre fölgomolyog füstje, nemzetségről nemzetségre pusztán marad, soha örökké senki át nem megy rajta.

11 És örökségül bírándja azt ökörbika, sündisznó, és gém és holló lakja azt, és fölvonják rá a pusztaság mérőkötelét és a semmiségnek köveit.

12 Nemesei nem választanak többé királyt, és minden fejedelmei semmivé lesznek.

13 És fölveri palotáit tövis, csalán és bogáncs a bástyáit, és lesz sakálok hajléka és struccok udvara. Ésa 13,21.22

14 És találkozik vadmacska a vadebbel, és a kísértet társára talál, csak ott nyugszik meg az éji boszorkány, és ott lel nyughelyet magának.

15 Oda rak fészket a bagoly, és tojik, és ül tojáson, és költ árnyékában, csak ott gyűlnek együvé a sasok.

16 Keressétek meg majd az Úr könyvében, és olvassátok: Ezeknek egy híjuk sem lesz, egyik a másiktól el nem marad, mert az ő szája parancsolta, és az ő lelke gyűjté össze őket. Ésa 41,26

17 Ő vetett sorsot köztük, és keze osztá ki azt nékik mérőkötéllel. Örökre bírni fogják azt, nemzetségről nemzetségre lakoznak abban.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában