Az asszírok hada Ezékiás imájára egy éjszaka alatt megsemmisül

1 És lőn, hogy meghallá Ezékiás, a király, meghasogatá ruháit, gyászba öltözött, és bement az Úr házába.

2 És elküldé Eljákimot, az udvarnagyot és Sebnát, az íródeákot és a papoknak gyászruhába öltözött véneit Ésaiáshoz, Ámós fiához, a prófétához.

3 Kik mondának néki: Így szól Ezékiás: Nyomornak, büntetésnek és káromlásnak napja e nap, mert szülésig jutottak a fiak, és erő nincs a szüléshez. Hós 13,13

4 Talán meghallja az Úr, a te Istened, a Rabsaké beszédeit, akit elküldött az ő ura, az asszíriai király, hogy káromolja az élő Istent, és szidalmazza azon beszédekkel, amelyeket hallott az Úr, a te Istened. És te könyörögj a maradékért, amely megvan!

5 Így menének el Ezékiás király szolgái Ésaiáshoz.

6 És monda nékik Ésaiás: Így szóljatok uratoknak: Ezt mondja az Úr: Ne félj a beszédektől, amelyeket hallottál, amelyekkel szidalmaztak engem az asszíriai király szolgái!

7 Ímé, én oly lelket adok beléje, hogy hírt hallván, térjen vissza földjére, és elejtem őt fegyver által az ő földjében.

8 Rabsaké pedig visszatérvén, találá az asszíriai királyt Libna ellen harcolni, mivel hallotta volt, hogy Lákistól elindult.

9 És meghallván Tirháka, Kús királya felől e hírt, eljött, hogy ellened harcoljon. Ezt meghallván, követeket külde Ezékiáshoz, mondván:

10 Így szóljatok Ezékiáshoz, Júda királyához: Meg ne csaljon Istened, akiben bízol, mondván: Nem adatik Jeruzsálem az asszíriai király kezébe!

11 Hiszen te hallottad, mit műveltek Asszíria királyai minden országokkal, eltörölvén azokat, és te megszabadulnál?

12 Hát megszabadíták-é azokat a népek istenei, amelyeket eleim elpusztítának? Gózánt, Háránt, Resefet és Telassárban Eden fiait?

13 Hol van Hamáth királya és Arphádnak királya, Sefarvaim városának királya, Héna és Ivva?

14 És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és olvasá azt, és felmenvén az Úr házába, kiterjeszté Ezékiás azt az Úr előtt.

15 És könyörge Ezékiás az Úrhoz, mondván:

16 Seregeknek Ura, Izráel Istene, ki a kerubokon ülsz! Te, csak te vagy a föld minden országainak Istene, te teremtéd a mennyet és a földet. 2Móz 25,18-22; Zsolt 18,11; 104,5; 80,2

17 Hajtsd ide, Uram, füledet, és halljad, nyisd meg, Uram, szemeidet és lássad! Halld meg Szanhéribnek minden beszédit, amelyeket üzent az élő Isten káromlására! Zsolt 86,1; 5,2-4

18 Bizony, Uram, Asszíria királyai elpusztítottak minden országokat és azoknak földjét,

19 és isteneiket tűzbe veték, mert nem istenek voltak, hanem emberi kéznek csinálmánya, fa és kő. Így veszthették el azokat.

20 És most, Uram, mi Istenünk! Szabadíts meg minket az ő kezéből, hogy megtudják a föld minden országai, hogy te vagy, Uram, Isten egyedül! Zsolt 73,25

21 És külde Ésaiás, Ámós fia Ezékiáshoz, mondván: Így szól az Úr, Izráel Istene: Mivel hozzám könyörögtél Szanhérib miatt, Asszíria királya miatt,

22 ez a beszéd, amelyet az Úr felőle szól: Megutál téged, gúnyt űz belőled Sionnak szűz leánya, fejét rázza utánad Jeruzsálem leánya.

23 Kit káromoltál és szidalmazál, és ki ellen emeltél szót, hogy oly magasra látsz? Izráel Szentje ellen!

24 Szolgáid által megkáromlád az Urat, és ezt mondád: Temérdek szekeremmel fölmentem e hegyek magaslatára, a Libanon csúcsára, és kivágom magas cédrusait, válogatott ciprusait, és behatolok végső magaslatába és kertjének erdejébe.

25 Én ástam, és vizet ittam, és kiszárasztom lábam talpával Egyiptom minden folyóit.

26 Hát nem hallottad-é, hogy régtől fogva én tevém ezt, az őskor napjaiban elvégzém ezt, és most előhozám, hogy puszta kőrakássá tégy erős városokat?!

27 És lakóik elájultak és megrendültek és megszégyenültek, és lőnek, mint a mező füve és gyönge zöldség, és mint a virág a háztetőn, mint szárba nem indult vetés. Zsolt 37,2; 90,5; 129,6; Ésa 40,6.7

28 Ülésedet, kimentedet, bejöttödet tudom, és ellenem való haragodat. Jer 50,29

29 Ellenem való haragodért, és mert kevélységed fülembe jutott, vetem orrodba horgomat, és szádba zabolámat, és visszaviszlek az úton, amelyen jövél!

30 S ez legyen jelül néked: Ez évben ugartermést esztek, és a másik évben sarjút, és a harmadik évben vessetek, arassatok, és szőlőt ültessetek, és egyétek gyümölcsét!

31 Júda házának maradványa pedig, amely megszabadult, ismét gyökeret ver alul, és gyümölcsöt terem felül.

32 Mert Jeruzsálemből megy ki a maradék, és a maradvány Sion hegyéről. A Seregek Urának buzgó szerelme művelendi ezt! Ésa 9,7; Abd 1,17; Jóel 2,32

33 Azért így szól az Úr Asszíria királyáról: Nem jő be e városba, nyilat sem lő reá, és nem szállja meg pajzzsal azt, és töltést sem készít ellene.

34 Az úton, amelyen jött, visszatér, de e városba be nem jő – azt mondja az Úr.

35 És megoltalmazom e várost, hogy megtartsam azt én magamért és szolgámért, Dávidért.

36 Akkor kijött az Úrnak angyala, és levágott az asszír táborban száznyolcvanötezret, és midőn reggel az emberek felkeltek, ímé, azok mindnyájan holt hullák valának.

37 Elindula azért és ment és visszatért Szanhérib, az asszíriai király, és lakozék Ninivében.

38 És lőn, hogy mikor imádkozék, Nisróknak, az ő istenének templomában, fiai: Adramélek és Saréser levágák őt karddal. És ezek Ararát földjére menekülvén, fia, Esárhaddon uralkodék helyette.