Az új testamentum hirdetése a lélek és élet szolgálata. A törvényé a betű szolgálata, amely megöl.

1 Elkezdjük-é ismét ajánlgatni magunkat? Vagy talán szükségünk van, mint némelyeknek, ajánló levelekre hozzátok avagy tőletek? 2Kor 5,12

2 A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, amelyet ismer és olvas minden ember, 1Kor 9,2.3

3 akik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével írva, nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira. Jer 31,33

4 Ilyen bizodalmunk pedig Isten iránt a Krisztus által van. Jn 14,6

5 Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgymint magunkból, ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van, 2Kor 2,16; Jn 15,15; ApCsel 16,14

6 aki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít. Jer 31,31; 5Móz 27,26; Róm 8,2; Jn 6,63

7 Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orcájára arcának elmúló dicsősége miatt, 2Móz 24,12; 2Móz 34,30.33

8 hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?

9 Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság szolgálata? Róm 1,17; 3,21

10 Sőt a dicsőített nem is dicsőséges ebben a részben az őt meghaladó dicsőség miatt. Kol 2,17

11 Mert ha dicsőséges az elmúlandó, sokkal inkább dicsőséges, ami megmarad. Zsid 12,18

12 Azért ilyen reménységben nagy nyíltsággal szólunk, 2Kor 3,4; Ef 6,19

13 és nem, miként Mózes, aki leplet borított az orcájára, hogy ne lássák Izráel fiai az elmúlandónak végét. 2Móz 34,33.35

14 De megtompultak az ő elméik. Mert ugyanaz a lepel mind e mai napig ott van az ószövetség olvasásánál felfedetlenül, mivelhogy a Krisztusban tűnik el. Ésa 6,10; 2Kor 3,13

15 Sőt mindmáig, amikor csak olvassák Mózest, lepel borul az ő szívükre.

16 Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel. Róm 11,23.25.26

17 Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. 2Kor 3,6; Jn 4,24

18 Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre úgy, mint az Úrnak Lelkétől. 1Kor 13,12