A megpróbáltatások áldása

1 Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek üdvözletemet. 1Pt 1,1

2 Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, 1Pt 1,6

3 tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez! Róm 5,3

4 A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül!

5 Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja, és megadatik néki. Mk 11,24; Péld 2,6

6 De kérje hittel, semmit sem kételkedvén, mert aki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél hajt, és ide s tova hány. Mt 21,21

7 Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól

8 a kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember! Jak 4,8

9 Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával, Jak 2,5

10 a gazdag pedig az ő alacsonyságával, mert elmúlik, mint a fűnek virága. 1Pt 1,24

11 Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet, és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész, így hervad el a gazdag is az ő útjaiban. Ésa 40,6-7; Zsolt 102,12

12 Boldog ember az, aki a kísértésben kitart, mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek. Jak 5,11; 2Tim 4,8

A bűn eredete

13 Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem. Mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.

14 Hanem mindenki kísértetik, amikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.

15 Azután a kívánság megfoganván, bűnt szül, a bűn pedig teljességre jutván halált nemz. Róm 5,12; 6,23; 7,10

16 Ne tévelyegjetek, szeretett atyámfiai!

17 Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka. 1Jn 1,5

18 Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk. Jn 1,13; 1Pt 1,23

Isten igéjének megértése és cselekvése

19 Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra! Péld 17,27.28; Préd 7,9

20 Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja. Ef 4,26

21 Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott igét, amely megtarthatja a ti lelkeiteket! Kol 3,8.9; 1Pt 2,1; Róm 1,16

22 Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat! Mt 7,26; Róm 2,13

23 Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát,

24 mert megnézte magát, és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

25 De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében. Jak 2,12; Róm 8,2; Jn 13,17

26 Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló. Zsolt 34,14

27 Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.